Egyházaskér

.

A valamikori BÉCS-ISZTAMBUL közötti vasútvonal mellett, a TISZA-MAROS-ARANKA folyók által bezárt háromszög déli részén, az alföldi síkságon helyezkedik el. Északon Oroszlámos, délen Mokrin, keleten Valkány, nyugaton Csóka határolja. Éghajlata kontinentális, kevés csapadékkal, sok széllel, amely főként délkelet irányból fúj.

.

"A Magyar Országos Levéltár mohácsi vész előtti gyűjteményében az 1247. évből származó latin nyelvű oklevelek ''Eghazasker, Egyhazasker'' névváltozatban emlegetik. A csanádi és az aradi káptalan 1247.02.9-i keltezésű oklevelében e templomos helység Egyházas-Kér néven szerepel. Ebből arra lehet következtetni, hogy szülőfalunk nevét két tagból képezhették. Nevének első tagja ''Egyházas'' azt jelenti, hogy a népvándorláskor már volt temploma, a ''Kér'' pedig, hogy a Kér törzsbeliek ősi települése itt helyezkedett el." - írja Prof.dr. Egyházaskéri Böngyik Árpád, a faluról kiadott monográfiájában.

"Torontál vármegye monográfiájában egy Egyházas-Kér településről olvashatunk, amely Padé és Tiszaszent-miklós között terült el. 1247-1508 között a Csanád nemzettség birtoka. A mai Egyházaskértől 20 km-rel délnyugatra terült el, és amely a török hódoltság alatt megsemmisült. Marczibányi Lőrinc, Trencsén vármegyéből származó földbirtokos, 1782-ben mint kincstári birtokot, megvásárolja a csókai birtokot és vele együtt ''Czernabara, Imretelek, Monostor, Terján és Verbicza'' pusztákat is. Az uradalom 1785-ben 94, 1789-ben még 41 Szeged környéki családot telepít a mai falu helyére" - írja Tűri László, ugyanabban a monográfiájában. A Római Katolikus egyház anyakönyveiben pl. 1785 és 1888 között VERBICZA, VERBITZA, 1889-től pedig EGYHÁZASKÉR elnevezéssel, találkozunk.

A római Katolikus Templom felépítése a Léderer család valamint az egyházaskéri hívők adományaiból valósult meg. 1938-ban szentelték fel. Védőszentje KERESZTELŐ SZENT JÁNOS. Az itt élők főleg katolikus vallásúak, de él itt, pravoszláv illetve református vallású család is.

A település kiépített vízvezetékkel, nagy kapacitású kúttal rendelkezik. A kanálishálózat igen jól kiépített, alkalmas öntözésre és a talajvíz elvezetésére.

Demográfia

Egyházaskéren 335 nagykorú lakos él, az átlag életkor pedig 45,9 év (43,5 a férfiaknál és 48,0 a nőknél). 173 háztartás van, és egy háztartás átlagosan 2,34 tagot számlál.

.

A falunak 1953-ban volt a legtöbb lakosa, 1363 míg a 2002-ben végzett népszámlálás adatai szerint már csak 404. Napjainkban Egyházaskérnek 280 lakosa, 135 háztartása, 60 üres és 35 lebontott háza van. A lakosság szociális összetétele: 102 nyugdíjas és házastársaik, 17 elöregedett földműves, 45 kiskorú, 60 munkanélküli, 18 munkás és 38 mezőgazdasági termelő.

.

A település lakossága többségében magyar nemzetiségű (2002-es adatok szerint). Az utolsó három népszámlálás alkalmával a lakosság számának jelentős csökkenése vehető észre.

 

		fotók
	.