|
.
Csóka régi település. Ezt igazolják az anyagi kultúra
maradványai, melyek az újkor előtti időből származnak. Ebből az
időből, Csóka közvetlen környékén létezik néhány lokalitás,
melyek közül a legismertebb a Kremenyák. Mivel a Kremenyákból
származó régészeti anyagot meghatározott specifikusság jellemzi,
a régészetbe bevezették a "Csókai kultúra" fogalmat.
.
A helység régi elnevezése: a Csaka, amely Borovszki (Dr. Borovszki Sándor, a Magyar királyi akadémiai tudományok tagja és
a Magyar Történelmi Társulat titkára) szerint személynév és
csak később alakították át Csókára. A helyet a Csanád nemzetség
ősi vagyonaként jegyezték be. Az írásos dokumentumban 1247-ben
említik először és a Pongrácz királyi helytartó Kelemenes bán
fiáé volt, melyet 1256-ban a királytól kaptak. Csókát, a
halastavakkal együtt a Kelemenes utódok örökölték. 1280-ban, még Pongrácz királyi helytartó Tamás fiának tulajdonában volt,
amikor a kun rablók felgyújtották és utána évekig pusztaság
maradt.
.
Róbert király, uralkodása elején Csókát elvette a Csanád
nemzetségtől és csak 1321-ben adta vissza újból, a csanádi
püspök közbenjárására. Az 1337-es évi osztozkodás alkalmával a
birtok legelő felőli része a Telekdi családnak jutott, mig a
Tisza felőli rész a Makófalvi családot illette meg. Ez a két
család ebben az időszakban Csókát újból betelepítette.
.
1469-ben tulajdonosként voltak bejegyezve Deák Sövényházi
Albert özvegye, Telekdi Lőrinc özvegye és Serényi Orosz László. 1508. május 22.-én Telekdi István kieszközölt magának új
ajándéklevelet.
Még a XVI. század első felében Csókát a nagyobb települések
közé sorolják és még Oláh Miklós 1536-ban írt művében is
fontosnak tartotta megemlíteni.
.
Mindjárt Temesvár eleste után megkezdődött ennek a
településnek a leépülése, a nemesek és a jobbágyok
menekülnek, akik helyére betelepül néhány szerb pásztor. A
török feljegyzésekben 1557-től 1558-ig csupán 13 lakost
találtak itt. 1561-ben Nádasdi István nádor Csókát elvette Telekdi
Mihálytól, aki megtagadta tőle az engedelmességet és Karácsonyi
Lászlónak ajándékozta. Míg a Makó család utolsó utóda
birtokrészét végrendelettel 1563-ban Ilona nővérére és fiára
Cokoli Györgyre hagyta. 1564-ban a királyi adó – összeíró itt 5 ˝ portát (birtok)
jegyzett fel, de Gyula eleste után török kézre jutott és
hamarosan teljesen tönkrement, így 1580-ban itt csupán 4 szerb
pásztor élt.
.
A török vereség után Zentánál, a régi település helyére még
36 szerb pásztor érkezett. 1753-ban Csókát, mint szerb települést jegyezték fel és 192
háztartása volt. 1768-ban Magyarország déli részének beutazása alkalmával II.
József cár Kikindáról Csókára jött, majd meglátogatta a zentai
csata színhelyét. 1773-ban megalapították a szerb iskolát és felépítették a
pravoszláv templomot.
.
1779-ban Csókát a Torontál vérmegyéhez csatolják. Amikor Bécsben eldöntötték az állami javak eladását, Csókát
1782-ben Marcibányi Lőrinc vásárolta meg nyilvános árverésen és
azonnal hozott ide magyarokat – munkásokat. 1785-ben megalapult a római–katolikus káplánság, a
temesvári püspök irányítása alatt, míg 1808-ban plébániává
alakították.
.
1797-ben Csóka kereskedelmi kiváltságokban kieszközölte a
kisváros elnevezést.
1800-ban Dunán túli területekről több magyar család, míg
1806-ban szlovák család érkezett.
.
Az évi vásárok megtartásának jogát Csóka 1801.09.19-én kapta meg.
.
A római – katolikus templomot a Marcibányi család bőkezű
segítségével emelték 1803-1809-ig terjedő időszakban.
Marcibányi Lőrinc ellátta a templomot sok drága templomi képpel
II. József uralkodása idején, melyeket a katolikus kolostorok
bezárása alkalmával vásárolt össze. Sajnos e képek nagyrésze
1949-ben tönkrement.
.
1830-ban, 1836-ban és 1949-ben kolera pusztított és 141
személy vesztette életét.
.
Csóka utolsó nemese Marcibányi Lőrinc volt, aki megkezdte a
kastély építését, azonban, mivel öngyilkosságot követett el, a
munka nem fejeződött be. A birtok 1868-ban Barber Ágoston és
Klasemann kőbányai sörfőzők kezébe került. Majd Sváb Károly
tulajdona lett, aki befejezte a kastély építését. E nagybirtok
utolsó tulajdonosai Léderer Károly és Artúr voltak, akik egyben
a katolikus templom patrónusai is lettek.
.
A régi Jugoszlávia idején Csóka leginkább mezőgazdasági vidék,
míg a gazdaság csíráiban van. A megszállás idején a Léderer birtokot átvették a németek és
Hermann Gőring Werke konzorciumába sorolták.
1944-ben ezt a vidéket a partizán egységek és a III. Ukrán
front Vörös hadseregének részei szabadítják fel a megszállóktól.
Az észak-Bánáti partizánosztag harcosai augusztus 4-én
felszabadították a politikai elítéltek táborát, a Csóka mellett
lévő Macahalmát.
.
1945-től Csóka gyorsan fejlődik a volt Léderer birtokból
létrejön a Csóka állami mezőgazdasági birtok, Csóka a község
székhelyévé válik, melyhez Szanád, Tiszaszentmiklós, Padé,
Hódegyháza, Feketetó, Egyházaskér és Kanizsmonostor
települések tartoznak. A lakosok száma állandó növekedést mutat. Növekszik a tanügyi
és kultúrális intézmények száma, a gazdasági, illetve a
mezőgazdaság és ipar gyorsan fejlődik. Csóka Észak- Bánát fontos
gazdasági, politikai és kultúrális központjává válik. Csóka
fejlődése felfelé ívelt egészen a XX. század utolsó évtizedének
kezdetéig, amikor az országban uralkodó helyzet miatt
megkezdődik a gazdaság stagnálása, leépülése.
.
Csóka kultúrális élete a kultúrális amatőrizmusra alapul,
amely a XIX. század második felében kezdődött, a Negyvennyolcas
kör ME megalakításával, amely 1918-ig tevékenykedett. Csókán működik a központi könyvtár,
irigylésre méltó könyvalappal.
.
Csóka jellegzetességei közé tartozik mindenképpen a kastély –
parkjával, melyet besoroltak a jelentős kulturális emlékek
sorába és védelem alá helyezték.
.
A közismert csókai borpince egyedülálló az országban, melynek
kapacitása 10.000 vagon bor, ahol a klímafeltételeket és a
levegő nedvességtartalmát természetes úton szabályozzák (homokkal), korszerű technológia alkalmazása nélkül, amely a
boroknak külön minőséget ad.
.
A csókai határ, a különféle vadak gazdag vadászterületeként
ismert és mint a legnagyobb európai madár – a túzok rezervátuma. A Tisza, az Aranka és a nagyszámú holtág, melyek a meder
áteresztésével keletkeznek és amelyek szennyezetlenek és halban
gazdagok, a horgászok igazi paradicsomai.
|
