[1] - [2] - [3] - [4] - [5] - [6] - [7] - [8] - [9] - [10] - [11] - [12]


 

Dalje propadanje zaustavljeno, ali ne i odumiranje sela

 

- Zaustavljen je negativni trend razvoja, a kada propadate dve godine, pa jednu godinu to zaustavite, onda ste zadovoljni jer ste stali sa propadanjem. Prošla godina bila je lošija u odnosu na 2007. ali bolja u odnosu na 2008. i 2009. godinu. Poseban problem Čoke je problem demografije, to jest problem odumiranja ovog pograničnog dela zemlje. Sela Crna Bara, Vrbica, Banatski Monoštor su se prilično ispraznila pa su dospeli ispod kritične mase gde se gubi  smisao bilo kakvih većih investicija u infrastrukturu, - odgovara Predrag Mijić, predsednik Čoke, koji dužnost prvog građanina naše, nekada industrijski razvijene opštine, obavlja u drugom mandatu, ocenjujući prošlu godinu i govoreći o planovima u ovoj.

 

Privatizacijom čokanskih preduzeća generalno niko nije zadovoljan.

- U ovoj godini očekujem da se reše mnogi problemi koji ne zavise od lokalne samouprave jer ono najvažnije ne zavisi od nas, a to su  problemi nastali privatizacijom koji se sporo rešavaju, ali i tu dobijamo jasniju situaciju. U Industriji mesa „Čoka“ se rešava imovinsko pravni status pa ćemo dobiti jedan infrastrukturno opremljeni prostor u centru Čoke, umesto zgrada koje propadaju. Livnica „Čoka“ je drugi put je promenila vlasnika, „Menta“ je, bez obzira šta se dešavalo sa vlasnikom, firma koja je ušla u stabilnije vode, a trećeg vlasnika će uskoro dobiti i nekadašnji „Rad“. Očekujem da će novi krug promene vlasnika preduzeća koja su privatizovana doneti određen kvalitet, u smislu novih radnih mesta, bolje zarade zaposlenih i sigurnosti ljudi.

 

Kako je u takvoj situaciji funkcionisala opštinska uprava ?

- U budžetu je bilo više novca nego prethodne godine. Postignuta je stabilnost u prihodima i rashodina. Postoji finansijska disciplina kod budžetskih korisnika i poštovanja utvrđenih tromesečnih kvota, a tako ćemo nastaviti ove godine. Važno je da imamo političku stabilnost posle prvih nestabilnosti oko koalicije (DS i SVM) i uspostavljanja lokalne vlasti u početnih šest meseci. Sada već dve godine imamo sasvim korektnu saradnju i ne pravimo probleme. Možda ih ne rešavamo sve na vreme, ali ne stvaramo nove probleme.

 

Nosilac industrijskog razvoja Čoke bila je poljoprivreda.

- Napravili smo iskorak i u izdavanju državnog zemljišta u zakup. To je jedan značajan resurs gde imamo oko 20 miliona dinara od zakupa. Imali smo početne probleme oko ne- sprovođenja licitacije, neizvršenog razgraničenja zemljišta, uspeli smo da dobar deo parcela izdamo i naplatimo u saradnji sa Ministarstvom poljoprivrede i, čim je to urađeno,  ljudi su ušli u zakup zemljišta na dve ili tri godine i stabilnije i na duži rok računaju na obradu i prihode od zemlje. Na taj način ušli su u obradu zemljišta.

 

Sve izraženije je siromašenje žitelja opštine.

- Socijalna zaštita je oblast  kojom se svakodnevno bavimo. Urađena je Strategija  dugoročne socijalne zaštite, ali njena realizacija nije preterano vidljiva. Ovih dana nam je odobren evropski projekat za decu sa posebnim potrebama, a uvodimo i sve vrste socijalnih usluga na lokalu.

Komunalno opremanje je oblast gde lokalna samouprava ima sve nadležnosti.

- Komunalno preduzeće bi ove godine trebalo da bude opremljeno  potrebnom mehanizacijom kako bi još kvalitetnije obavljali poslove. Uz pomoć Fonda za zaštitu životne sredine uskoro će biti nabavljene jednoobrazne kante za prikupljanje otpada koje će biti podeljene domaćinstvima i tu ćemo ponuditi kvalitet više. Ušli smo u projekte za regionalnu deponiju i u fazi izrade su projekti za reciklažu.

 

Poljoprivrednu proizvodnju u Čoki karakterišu mali proizvođači.

Prošle godine propala nam je i poslednja zadruga koja je funkcionisala u Čoki. Vreme je da završimo sa tim vremenom. Niije trebalo da bude sa toliko lomova jer se moglo privatizovati na drugačiji način. Tu vidim problem jer sitni poljoprivredni proizvođači, naši paori su najugroženijii i, koliko god se trudimo, ne uspevamo da ih organizujemo da proizvode na jedan drugačiji način, da prate dešavanja, da se modernizuju i prate nauku. To nam je veliki zadatak da njih uključimo u proizvodnju. Sitni proizvođači nemaju sigurnost sa kim da rade organizovanu proizvodnju, a navikli su na to makar ostali bez dela zarade. Najveći problem je u samoj Čoki, u ostalim selima su se kristalizovali krupni proizvođači i sve će to ići svojim tokom, ali sa sitnim koji su pola dana radili u fabrici, a pola u poljoprivredi i koji su sada bez posla, svi imamo problema.

 

Predrag Mijić, predsednik opštine Čoka - Mijić Predrag Csóka község elnöke

 

Opština Čoka, kao i druge vojvođanske opštine imaju problem demografije.

- Poseban problem je problem demografije, to jest problem odumiranja ovog pograničnog dela Srbije. Sva sela, a posebno Crna Bara, Vrbica i Banatski Monoštor su se prilično ispraznila. U Vrbici je svaka druga kuća prazna, a broj stanovnika kojih je po zadnjem popisu bilo preko 400 spao je na manje od 200. Gubi se smisao bilo kakvih većih investicija jer je ispod kritične mase ulaganje u infrastrukturne projekte.

Pitanje je koliko je ekonomski opravdano ulagati u puteve, vodovod, kanalizaciju, škole.

 

Sa ovim problemom se suočavaju i deca predškolskog i školskog uzrasta.

- Sa mađarskim Nacionalnim savetom smo počeli razgovore da obezbedimo posebno vozilo za decu koje bi ih prevozilo do škola i zabavišta. Imamo situaciju da četvoro dece iz Vrbice ide u obdanište u Crnu Baru. Trenutno vaspitačica dolazi do Vrbice kolima, dovozi ih, pa ih vraća, ali trajno rešenje je nekakav školski autobus ili kombi i tu tražimo rešenje sa Nacionalnim savetom. Padej je takođe problematičan i nadam se da će sa novim mostom preko Tise da se situacija poboljša.

 

Koje su značajnije investicije predviđene u ovoj godini ?

Odobrena su nam sredstva za školu i obdanište u Crnoj Bari i završetak rekonstrukcije starog dela škole u Čoki. Predali smo kao prioritete projekte za rekonstrukcije kolovoza za ulice Senćanska u Čoki, Partizanska u Padeju i Školska u Jazovu. Ako bude nešto finansirano realno je da neka od ove tri ulice ili sve budu isfinansirane. Pristupni putevi mostu na Tisi se računaju u našu kvotu u Fondu za kapitalna ulaganja pa se plašim da neće biti puno prostora za lokalne ulice.

 

Šta Čoka nudi potencijalnim investitorima ?

Plan detaljne regulacije Tehnološkog parka je usvojen i u toku je konverzija zemljišta, ali nema zainteresovanih. Vrši se  parcelizacija  za potrebe projekta dobrosusedske saradnje sa Mađarskom za Centar za proizvodnju hrane. Sa druge strane interesantni su pogoni koji se ne koriste a potpuno su opremljeni  kao što je Industrija mesa, Livnica, zadruge u Ostojićevu i Čoki, „Rićanka“. Puno je praznih poslovnih prostora u samom centru. Sa Boljai gimnazijom iz Sente i nadležnim ministarstvom razgovaramo oko Tržnog centra za izgradnju internata ili odelenja srednje škole.

 

Na tržištu rada sve je duži spisak nezaposlenih.

Potreba za mladim kadrovima ima. Javljaju se preduzetnici ali problem je što nemamo da im ponudimo stručne kadrove. Od preko 2000 nezaposlenih na evidenciji preko 1100 je bez završene osnovne škole.

 

Nedeljko Kolundžija

 

A további hanyatlás megállítva, de a falvak kihalása nem

 

 Leállítottuk a negatív fejlődési folyamatot, ám amikor két évig folyamatosan hanyatlunk  és azt egy év alatt megállítjuk, akkor elégedettek lehetünk, mert leállítottuk ezt a folyamatot.  A tavalyi év rosszabb volt, mint a 2007-es, de jobb, mint a 2008-as és a 2009-es év. Csóka nagy problémája a demográfia, vagyis az kihalása ennek a határmenti országrésznek. A falvak, mint Feketetó, Egyházaskér, Kanizsamonostora nagymértékben elnéptelenedtek, így a kritikus pont alá kerültek, ahol elvesz minden értelme annak, hogy nagyobb befektetések legyenek az infrastruktúrába - válaszolja Mijić Predrag, Csóka község elnöke, aki ezt a tisztségét második  megbízatásban tölti, mint első polgára a mi, valamikor iparilag fejlett községünknek, osztályozva a tavalyi évet és  idei  terveiről beszélve.

 

A csókai vállalatok magánosításával általában senki sem elégedett

- Ebben az évben az az elvárásom, hogy sok olyan gond megoldódjon, ami nem a helyi önkormányzattól függ, mert az, ami a legfontosabb nem tőlünk függ, ezek pedig a magánosítással létrejött problémák, amelyek lassan rendeződnek és itt is átláthatóbbá válik a helyzet. A Csóka Húsgyárban rendeződik a tulajdonjogi kérdés,  így egy infrastruktúrával ellátott teret kapunk Csóka központjában, a tönkremenő épületek helyett. A csókai Öntöde másodszor cseréli tulajdonosát, a Menta, attól függetlenül, hogy mi történt a tulajdonossal, olyan vállalat, amely biztos vizekre került és a valamikori Rad, hamarosan harmadik tulajdonosát kapja. Elvárásom, hogy a magánosított vállalatok tulajdonosváltásának második köre, minőséget fog hozni. Új munkahelyek, jobb kereseti lehetőségek és az emberek nagyobb biztonsága szempontjából.

 

Ilyen helyzetben hogyan működött a községi igazgatás?

- A költségvetésben több pénz volt, mint a múlt évben. Stabilitást értünk el a bevételek és a költségek terén. Létezik egy pénzügyi fegyelem a költségvetés használóinál és egy meghatározott háromhavi hányad tiszteletben tartása és így folytatjuk az idén is. Fontos, hogy politikai biztonságot értünk el, a koalíciót (DP és VMSZ) illető első ellentétek ellenére, ami a helyi hatalom létrehozására vonatkozott az első hat hónapban. Már két éve korrekt együttműködésünk van és nem csinálunk problémát. Lehet, hogy nem oldunk meg mindent időben, de nem teremtünk új gondokat.

 

Csóka ipari fejlődésének hordozója a mezőgazdaság volt

- Lépést tettünk a társadalmi tulajdonban lévő földek bérbeadása terén. Ez egy jelentős tőke, hiszen a bérletből 20 millió dinár haszon van. Voltak kezdeti gondjaink az árverést illetően, mivel nem végezték el a földek behatárolását, azonban a Mezőgazdasági Minisztériummal együttműködve sikerült a parcellák jó részét kiadni és megfizettetni, majd amint ezt megtettük, olyan emberek mentek bele kettő és három éves földbérletbe, akik tartósan, hosszabb időn keresztül számítanak földet művelni és ebből hasznot kovácsolni.

 

Az emberek elszegényedése községünkben mind nyilvánvalóbb

- A szociális ellátás az a terület, amivel minden nap foglalkozunk. Meghoztuk a szociális ellátás hosszú távú stratégiáját, de megvalósítása nem túlságosan látható. A napokban hagyták jóvá számunkra az Európai projektumot, a külön szükségletet igénylő gyermekek számára és helyi szinten bevezetünk mindenfajta szociális szolgáltatást.

 

A kommunális elrendezés az a terület, ahol a helyi önkormányzat az illetékes

- A kommunális vállalatnak ebben az évben olyan munkaeszközöket kellene kapnia, melyekkel hatékonyabban végezhetné munkáját. A Környezetvédelmi alap segítségével hamarosan egyforma hulladéktároló edényeket szerzünk be, melyeket szétosztunk a háztartásoknak, így e téren is magasabb minőséget kínálunk. Részei vagyunk a regionális hulladéktároló projektumnak és folyamatban van a hulladékkiválasztó és feldolgozó projektum kidolgozása.

 

Csókán a mezőgazdasági termelést, kistermelők jellemzik

Tavaly megszűnt az utolsó szövetkezetünk, amely még működött Csókán. Ideje, hogy véget vessünk ennek az időszaknak. Nem kellett volna ennyi törésnek megtörténni, mert lehetett volna magánosítani másmilyen módon is. Itt látom a bajt, mert a kistermelők, földműveseink a legrászorultabbak és bármennyire igyekszünk, nem sikerül őket megszervezni a más módon való termesztésre, hogy kövessék a történéseket, hogy modernizálódjanak és kövessék a tudományt. Ez számunkra nagy feladat, hogy bekapcsoljuk őket a termelésbe. A kistermelőknek nincs meg az a biztonságuk, hogy kivel végezzék a szervezett termelést, de megszokták azt, még ha a jövedelmük egy része kárba is ment. A legnagyobb probléma Csókán van, a többi faluban kikristályosodtak a nagytermelők és minden folyamatosan fog menni, de a kistermelőkkel, akik fél napot a munkahelyen, fél napot pedig a mezőgazdaságban dolgoztak, és akik most munkanélküliek,  mindannyiunknak gondja van.

 

Csóka községnek, úgy, mint más vajdasági községeknek is, demográfiai problémái vannak

- Külön problémát jelent a demográfia, vagyis a kihalás gondja Szerbia -e határmenti részében. Minden falu, de különösen Feketetó, Egyházaskér és Kanizsamonostora kiürültek. Egyházaskéren minden második ház üres, a lakosok száma, amely az utolsó összeírás szerint 400 felett volt, most 200 alatt van. Elveszik minden értelme az infrastrukturális befektetéseknek, mert a kritikus pont alatt vannak. Kérdés, hogy gazdaságilag mennyire igazolt befektetni az utakba, vízvezetékbe, szennyvízhálózatba, iskolákba.

 

Ezzel a gonddal néznek szembe az iskoláskor előtti és iskolás gyermekek is

- A Magyar Nemzeti Tanáccsal elkezdtük a megbeszéléseket, hogy külön járművet biztosítsunk, amely a gyermekeket elszállítja az iskolákig és óvodáig. Olyan esetünk van, hogy négy egyházaskéri gyermek jár napközibe Feketetóra. Pillanatnyilag a nevelőnő jön értük autóval, elviszi és vissza viszi őket, de a tartós megoldás valamilyen iskolabusz vagy kombi és erre keresünk  megoldást a Nemzeti Tanáccsal. Padé szintén problematikus és remélem, hogy az új tiszai híddal javulni fog a helyzet.

Milyen jelentősebb befektetések vannak előlátva a folyó évre?

- Jóváhagyták számunkra az anyagi forrásokat a feketetói iskolára és napközire, és a csókai iskola régi része újjáépítésének befejezésére. Előnybe helyezett projektumként átadtuk az útburkolat újjáépítését Csókán a  Zentai utcában, a Partizán utcában Padén, és Iskola utcában Hódegyházán. Amennyiben valami pénzelve lesz, akkor e három utca közül valamelyik, vagy mindegyiket megvalósítjuk. A tiszai hídhoz vezető bekötőutak a mi kvótánkat képezik a Nagyberuházási alapnál és attól tartok, hogy itt nem marad sok terünk a helyi utakra.

 

Mit kínál Csóka az esetleges befektetőknek?

- A Technológiai park részletes szabályozásának terve elfogadott, folyamatban van a föld átalakítása, de nincs érdeklődő. Parcellázást végzünk a Magyar Köztársasággal való jószomszédi kapcsolatok projektumának szükségleteire, egy élelmiszergyártó központ számára. Másrészről érdekesek azok az üzemek, amelyek nincsenek kihasználva, pedig teljesen felszereltek, mint a Húsgyár, az Öntöde, szövetkezetek Tiszaszentmiklóson és Csókán, a Rićanka. Sok az üres üzlethelyiség, magában Csóka  központban is. A zentai Bolyai gimnáziummal és az illetékes minisztériummal, beszélgettünk az üzletközpontról, diákotthon kiépítésére, vagy középiskolai osztályok részére. 

 

A munkaközvetítőn egyre hosszabb a munkanélküliek listája

- Fiatal káderek iránt van kereslet. Jelentkeznek vállalkozók, csak az a gondunk, hogy nem tudunk nekik szakkádereket biztosítani. A több, mint 2000 munkanélküli közül a nyilvántartás szerint 1100 felett van azok száma, kiknek nincs befejezett általános iskolájuk.

Kolundžija Nedeljko


[1] - [2] - [3] - [4] - [5] - [6] - [7] - [8] - [9] - [10] - [11] - [12]